Miért fontos, hogy olvassunk gyermekeinkkel?

Bizonyára Ön is néha felidézi emlékeiben azt a pillanatot, amikor anya vagy apa elalvás előtt mesét olvas. Tévénézés, táblagépezés vagy mobilozás helyett Harisnyás Pippi, Alice csodaországban vagy Pán Péter kalandjai jelennek meg. A legutóbbi kutatások alapján manapság a szülők rendkívül keveset olvasnak gyermekeiknek. Pedig az ilyen módon töltött közös pillanatok nem csak az alvás előtti időt teszik kellemesebbé, de fejlesztik a gyermek műveltségét és későbbi tanulóképességét is.

Szeretné tudni, mi a véleményük a témáról a világ legnépszerűbb mesehősök alkotóinak? „A gyerekekben csak akkor ébresztjük fel az olvasás iránti érdeklődést, ha kiskoruktól olvasunk nekik. Az utolsó lélegzetemig azt fogom állítani, hogy az alvás előtti meseolvasás létfontosságú a gyermek számára,“ jelentette ki J.K.Rowling, Harry Potter alkotója.

Azonos véleményen van a gyermekkönyvei révén híressé vált Astrid Lindgren is, a halhatatlan Harisnyás Pippi szerzője, aki már 1956-ban kijelentette: „Könyvek nélkül nem gyermekkor a gyermekkor. Olyan, mintha megtagadnánk a belépést arra a mágikus helyre, ahol a világ legkülönlegesebb örömeit élhetnéd át.“

Egyre kevesebbet olvasunk gyermekeinknek

A tényt, hogy gyermekeinknek egyre kevesebbet olvasunk, a TNS Slovakia ügynökség 2016 márciusában végzett felmérése is kimutatta. A felmérés eredményei szerint a 2-8 éves gyerekek szüleinek több mint egy harmada (36%) egyáltalán nem vagy csak alkalomadtán olvas gyermekeinek és valamivel kevesebb mint a fele (45%) hetente többször vagy naponta olvas mesét csemetéjének. A felmérés viszont azt is feltárta, hogy az iskoláskor kezdetével, tehát 7-8 éves gyerekeknél, a szülők többsége teljesen elhagyja a gyermekeinek való olvasást.

Túl sokat dolgozunk

A dán TomTom cég 2015-ben egy érdekes felmérést végzett, melynek keretében próbálta kihangsúlyozni az általa gyártott GPS navigációk fontosságát a városban lévő forgalmi dugókra való figyelmeztetésnél. Arra szeretett volna rámutatni, hogy a szülők túl sok időt vesztegetnek el a végtelen közlekedési dugókban, később érkeznek haza munkahelyükről és ezzel megfosztják gyermekeiket az együtt töltött értékes időtől.

A cég egy elemzést dolgoztatott ki, amely bebizonyította, hogy egyre kevesebb szülő talál időt arra, hogy gyermekeinek elolvassa az esti mesét. A felmérés arra is fényt derített, hogy a legkisebbekkel a szülők átlagban csak 16 percet olvasnak naponta és csak 8 százalékuk olvas gyermekeinek rendszeres időközönként.

A szülők több mint fele bevallotta, hogy csak kérésre olvasnak gyermeküknek. Miért hanyagolják el a szülők az esti mese olvasását? 36 százalékuk a hosszú munkaidővel, 26 százalékuk a munkahelyről való hosszan tartó utazással indokolta ezt. Bármilyen is volt a cég motívuma a tanulmány kidolgoztatásánál, tény, hogy érdekes eredményekre jutott és nagy hiányosságra mutatott a mai gyerekek életében. Sőt azt is kiderítette, hogy a gyerekekkel aktívan olvasó szülőkre is kedvező hatással van e tevékenység – meseolvasás közben ellazulnak és feloldják az egésznapi stresszt.

Az olvasás hatása

A gyermekorvosok és a pedagógusok is egyetértenek abban, hogy a könyvek olvasása jelentős hatással van a gyermek fejlődésére. Ha gyermekének meséket olvas, nem csak viselkedését formálja, de az így kapott ingerek feldolgozását és gyakorlatban való felhasználását is befolyásolja. Bővül a kicsik szókincse, műveltebbé válnak, jobban odafigyelnek a mondottakra.

Tzipi Horowitz-Kraus, az amerikai Cincinatti Gyermekkórház olvasással és műveltséggel foglalkozó kutatóközpontjának program igazgatója érdekes kutatást végzett egy 3-5 éves gyerekekből álló csoporton, akiket mesehallgatás közben funkcionális mágneses rezonanciavizsgálatnak (fMRI) vetett alá.

Az eredmények azt mutatták ki, hogy az olvasás befolyásolja a gyerekek agyi aktivitását. A mesehallgatás a bal agyfélteke azon részeit serkentette, amelyek a memória funkcionalitásáért valamint a szavak és elképzelések értelmezéséért felelősek. Amikor a kutatás szerzője összehasonlította a tanulmány eredményeit a szülőktől kapott információkkal, arra a végeredményre jutott, hogy azok a gyerekek, akiknek szülei rendszeresen olvastak, magasabb aktivitást mutattak ki a vizsgált területen. „Az olvasás segíti az érintett agyterület idegsejei közötti kapcsolatok kialakulását, ennek köszönhetően a gyerekek a jövőben sokkal könnyeben tanulnak meg olvasni,“ állítja a szakember.

Némely gyerekorvos a hangos meseolvasást már újszülöttkorban preferálja. „Az agy születéstől 6 éves korig maximális ütemben fejlődik. Minél több új inger éri, annál több új kapcsolat keletkezik idegsejtjei között és ezzel egyidejűleg a különböző szociális és tanulási készségek is fejlődnek,“ teszi hozzá Tzipi Horowitz-Kraus. Egyszerűen fogalmazva, azok a gyerekek, akiknek szülei olvasnak, jobban értelmezik a szavakat, egyszerűbben alkotnak mondatokat és könnyebben fejezik ki magukat, ezért a későbbiekben a tanulással sincs különösebb gondjuk.

A könyvolvasás 5 előnye

Milyen egyéb előnyei vannak a közös meseolvasásnak:

• Erősíti a gyermek-szülő kapcsolatot. A meseolvasást ne kötelezettségnek vegye, inkább élvezze az együtt töltött értékes pillanatokat.
• A kicsi ugyan nem ismeri a betűket, de hallja a beszédhangok kiejtését és bővül szókincse. A gyerekek gyakran „imitálják“ az olvasást. Megtanulják, mikor kell lapot fordítani, hogy a mese folytatódjon. A szakemberek állítása szerint ez igen fontos tevékenység, amely alapul szolgál a műveltség fejlődésének.
• Közös olvasás során gyermeke megtanulja, hogyan kell helyesen olvasni. Ez ugyanis nem természetesen adott – felnőttként nem tudatosítjuk, de a gyerekek nem tudják, hogy a könyvet az elejétől a végéig és a szöveget balról jobbra kell olvasni. Azzal sincsenek tisztában, hogy a szöveg, mint az oldal független része, eltérő funkciót tölt be a képekkel szemben. Erre csak a közös olvasás során eszmélnek rá.
• A mesékben és történetekben a gyerekek bizonyos útmutatást találnak a különböző helyzetek megoldására. Megtanulják megkülönböztetni a jót és a rosszat, elsajátítják az alapvető viselkedési szabályokat. Mindemellett fejlődik ítélőképességük, logikai gondolkodásuk, ok-okozati összefüggéseket felismerő képességük. Ennek köszönhetően a jövőben képesek lesznek ügyesebben kiértékelni a kapott információkat.
• Nem utolsó sorban a közös olvasás megalapozza a gyermekben a könyvekhez való pozitív kapcsolatot és serkenti képzelőerejét. Igaz, hogy sok gyermekkönyv illusztrált, de mivel nem mozgó képekről van szó a gyerekeknek be kell kapcsolni a fantáziájukat és a konkrét helyzeteket egyszerűen elképzelni.

Édesapák - az olvasás mesterei

És végül még egy érdekesség. A már említett szlovák felmérésből arra is fény derült, hogy az esti mesét gyakrabban az édesanyák olvassák (28%) mint az édesapák (10%). Pedig az apukák sokkal izgalmasabban tudják előadni a történeteket. A felmérésben résztvevő klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta Gabriel Hrustič szavaival kifejezve, az apák előadása általában akciósabb, drámaibb, viccesebb. Az édesapák gyermeküknek a bonyolult helyzeteket is szívesebben kifejtik és az anyákkal szemben nem használnak annyi gyerekes kifejezést, ezzel nagy mértékben hozzájárulnak szókincsük fejlesztéséhez.

Ha eddig nem olvasott gyermekével, legfőbb ideje elkezdeni. Néhány mackós történettel játékboltunk is hozzájárulhat az esti időtöltéshez. Ha bármilyen tapasztalattal rendelkezik a gyerekekkel való olvasás terén, bátran osztja meg velünk. Írja meg, milyen gyermekkönyvek változtatták meg életüket és melyeket olvassák szívesen ☺