4 perc Nevüket a legkisebb gyerekek is ismerik, és szinte mindenki tisztában van azzal, hogy Gáspár, Menyhért és Boldizsár voltak az elsők, akik üdvözölték az újszülött Jézust. Miért éppen január 6-án ünnepeljük háromkirályok napját, kik voltak valójában és miért ünneplik némelyek a karácsonyt pont ezen a napon?
A napkeleti bölcsek történetét legendák övezik. A gyerekek ugyan összekeverhetik a nevüket, de általában tudják, hogy a három király messziről érkezett és ajándékokat hozott a kisdednek - aranyat, tömjént és mirhát. De valóban hárman és valóban királyok voltak? Próbáljunk meg mélyebben elmerülni a történetükben.
foto forrás: freepik
Szimbolikus ajándékok
A háromkirályok az akkori Perzsiából érkeztek. A betlehemi csillagot követték bízva abban, hogy a zsidók újszülött királyához vezeti őket. A Biblia szerint Jeruzsálembe érkezve felkeresték Heródes királyt és ezt kérdezték: „Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten, s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat.“
Az uralkodó Betlehembe küldte őket és azzal bízta meg, hogy jelentsék neki, ha megtalálták a kisdedet. Az égen ragyogó csillag és Heródes király szavai egyenesen Józsefhez, Máriához és a kis Jézushoz vezették a három bölcset, ahol hódolatukat fejezték ki az Isten fiának és három ajándékot adtak neki, melyek a királyi méltóságot (arany), Krisztus istenségét (tömjén) és mivoltát (mirha) jelképezik.
Nem mindig hitték az emberek, hogy a Jézust röviden születése után meglátogató bölcsek hárman voltak. Máté evangéliuma nem említi a nevüket, sőt arra sem utal, hányan voltak pontosan. Csak mágusoknak nevezi őket a Magoi illetve Magi szót használva – az, aki asztrológiával, mágiával foglalkozik. Míg nálunk a királyok, bölcsek megnevezést használjuk, addig a Biblia más nyelvű fordításaiban találkozhatunk az asztrológus, mágus vagy az ókori perzsa vallást, a zooasztrianizmust képviselő papok megnevezéssel.
Csak jóval később, a 14. században jelentek meg az első információk arról, hogy a bölcsek hárman voltak, és a nevük Gáspár, Menyhárt és Boldizsár. Ezen állítás mögött a nyugati egyház áll és ennek több oka lehet. A hármas szám a három ajándékra vagy a Szentháromságra utalhat. Leggyakrabban hármasban ábrázolják őket, öreg, középkorú és fiatal férfiként. A nyugati ikonográfia egyikőjüket néger férfinak ábrázolja. Akár hárman, akár többen voltak, akár idősek akár fiatalok voltak, feltehetőleg ők voltak az első pogányok, akik felvették a keresztény hitet.
Késői karácsony
A Julián naptár szerint az ortodox egyház hívei január 6-án ünneplik a karácsonyt. A római és görögkatolikusokhoz hasonlóan az ortodox hívőknél is több napon át tart a karácsony. Szenteste január 6-ára esik, január 7-e a Megváltó születésének a napja, január 8-a a Legszentebb Theotokos-székesegyház ünnepe és január 9-én Szent István első keresztény vértanúra emlékezik meg az egyház.
Míg Magyarországon csak egy töredékét a lakosságnak képviseli az ortodox vallás, addig például Romániában, Bulgáriában, Görögországban, Oroszországban vagy Cipruson sokkal nagyobb az ortodox hívők aránya.
A világ szépsége sokszínűségében rejlik, amire a karácsony és az azt követő számos ünnep is emlékeztet. Akár a napkeleti bölcsek napját akár karácsonyt ünnepelik, legyenek az elkövetkezendő napok szeretettel és boldogsággal teli.
