Amikor nem megy: gyermekkori székrekedés

A székrekedés nem csak felnőttkori probléma. Gyerekeknél, sőt csecsemőknél is gyakran előfordul. Kezelése általában házi praktikák segítségével is hatásos. Mikor beszélünk székrekedésről? A következő sorokból kiderül.

A székrekedés (latinul constipatio vagy obstipatio) az 1 évnél fiatalabb gyerekeknél elég gyakori, ezért odafigyelést érdemel. A normális széklet állaga puha, a gyermek naponta többször is problémamentesen ürít. A babánál a székrekedés általában a hozzátáplálás kezdetén jelentkezik, 90%-ban funkcionális székrekedésről beszélünk, melynek hátterében nincs bélprobléma vagy egyéb szervi ok.

Mikor beszélünk székrekedésről?

A szülő általában felismeri gyermekénél a szorulást, hiszen a baba viselkedése és széklete változik. Amennyiben gyermekénél az alábbi tünetek közül megjelenik valamelyik, az nem utal feltétlenül székrekedésre, lehet hogy csöppségének csak időre van szüksége ahhoz, hogy saját „ütemtervet“ alakítson ki a székelésben. Ám ha a tünetek tovább tartanak vagy intenzívebbek, forduljon gyermekorvoshoz, aki elrendeli a megfelelő kezelést.

• A baba sírós, nem érzi magát a bőrében, lábait a hasához húzza, ökleit összeszorítja;
• Kemény a pocakja;
• Elutasítja az ételt;
• Széklete kemény, száraz, bogyós, bűzös;
• Végbelénél vér jelentkezik;
• A székrekedés több mint 48 órán át tart.

Hívja segítségül a rostokat

A székrekedés kezelésének első lépése az étrend változtatása. Köztudott, hogy a rostokban gazdag élelmiszerek, mint például a gabonafélék, diófélék, különböző magvak, gyümölcsök és zöldségek, serkentik az emésztést és a bélmozgást. A Beaba táplálkozási szakemberei által összeállított receptek is segíthetnek a szorulás enyhítésében:

• Borsó, brokkoli és alma – az ezekből a hozzávalókból készített püré vagy pép rost-tartalmát elsősorban az alma és a brokkoli biztosítja. A borsó fehérjében gazdag és édes ízére a gyerekek egyből rákapnak.
• Körte, banán és fahéj – a székrekedés elleni harcban a lédús körte is figyelmet érdemel, mivel a benne levő szorbitol és fruktóz szintén megmozgatja a beleket. A banán rostjai és kálium-tartalma is hozzájárulnak az emésztő rendszer helyes működéséhez, míg a fahéj csökkenti a bélgáz és a bélgyulladást előidéző toxikus anyagok képződését.
• Cékla és sárgarépa – ezen gyökeres zöldségek A-, K-, C-vitamin és bétakarotin tartalma jelentős. A vitaminok felszívódását elősegíti a zöldségek hőkezelésé pl. a Beaba ételpárolóban.
• Spárga, spenót és citrom – a spárga oldhatatlan rostokban gazdag, ezáltal növeli a széklet mennyiségét és hozzájárul a rendszeres bélmozgáshoz. A spenótban található magnézium a vastagbélben fejti ki jótékony hatását. A citromlé természetes hashajtóként működik, ráadásul kiüríti a testből a mérgező anyagokat.

A mozgás is segít

Az étrend változtatása mellet a szorulás kezelésében a mozgás is fontos szerepet játszik. A csecsemőknél a belek mozgását egyszerű gyakorlatokkal serkenthetjük. Fektessük a babát a hátára, fogjuk meg a lábait és lassan, enyhén bicikli pedálozást imitáló mozdulatokkal masszírozzuk a baba hasát. Alternatívaként a lábakat enyhén a hasfalhoz nyomjuk majd kinyújtjuk.

Kiváló eredményeket érhetünk el a baba hasának masszírozásával. A babát a hátára fektetjük és enyhe körkörös mozdulatokkal az óramutató járásának irányában masszírozzuk a gyermek hasát. Segíthet a hasfal enyhe kopogtatása is vagy mellkastól lefelé történő simogatása.

Bevált módszernek bizonyult a meleg fürdő is, amely ellazítja a has izomzatát és ezzel enyhíti a székrekedés okozta feszülő érzést, ráadásul a baba a vízben megnyugszik, megpihen.

Ha a székrekedés továbbra is fennáll és a házi praktikák nem segítenek, látogassa meg a gyermekorvost, aki felállítja a diagnózist és elrendeli a megfelelő kezelését.