A média a tejet egészséges, csonterősítő folyadékként reklámozza. Az iskolai tízórait vagy ebédet is gyakran egy pohár tej egészíti ki. Mi a teendő, ha gyermeke emésztési problémákkal vagy bőrkiütésekkel küszködik a tej fogyasztását követően? Valószínűleg laktózérzékenységben vagy tejallergiában szenved. Hogyan ismerheti fel a köztük lévő különbséget arra a választ cikkünkben találja.
A tejfehérje allergia a leggyakrabban előforduló allergiák egyike. Egy éves kor alatt egyáltalán nem javasolt a kicsiknek tejet adni. A tejallergia ugyanis többnyire a csecsemőket érinti, ám a csöppségek körülbelül 90 %-a 3 éves korára ezt az allergiát kinövi. A tejet 2-3 éves kor után kezdjük bevezetni a gyerekek étrendjébe. Más a helyzet a savanyított tejtermékekkel, amelyeket a gyerekek más egy éves koruk óta fogyaszthatnak. A joghurtok, író és a túró könnyebben emészthetőek. Tejfehérje allergia esetén viszont az összes tejterméket, így ezeket is kerülni kell.
Tejfehérje allergia
A tejfehérje allergia az immunrendszer túlzott reakciója a tejben található fehérjére. Az e fajta allergia néhány órával vagy nappal a tejtermék elfogyasztása után az alábbi tünetekben nyilvánulhat meg. Ha Önnél megjelenik e tünetek valamelyike, keresse fel kezelőorvosát:
- emésztési zavarok (hasmenés, hányás, görcsök)
- bőr problémák (kiütések, ekcéma, csalánkiütés)
- légzési nehézségek (nátha, asztma)
- némely esetekben az allergiában szenvedő egyéneknél a tej fogyasztása vérszegénységhez vagy növekedési zavarokhoz vezethet.
Diagnosztikai és kezelési lehetőségek
Az allergiát az esetek többségében a vérben való ellenanyagok kimutatásával lehet bizonyítani. Általában diagnosztikai eliminiációs diéta is alkalmazandó, amikor a tejet egy időre ki kell hagyni az étrendből és megfigyelni a test reakcióját a tejmentes időszakban illetve a tej ismételt bevezetése után.
A diagnózis alapján az orvos elrendeli a kezelést. Lehet az antihisztamin vagy kortikoid tartalmú készítmények alkalmazása vagy egyéb kezelési módszer. Természetesen a gyerekek és a felnőttek esetében is nélkülözhetetlen a tejtermékek étrendből való kiiktatása. Ez nem csak a tejre, sajtokra, joghurtokra, de minden élelmiszerre és ételre vonatkozik, amelyben a tej megtalálható. Tehát meg kell vonnunk magunktól a tejcsokit, némely édességeket, sőt a tejfehérjét tartalmazó pékárut is.
Laktózérzékenység
A laktózérzékenység nagyon elterjedt. A kutatások szerint a Föld népességének 65%-a tejcukorérzékenységben szenved. Egyes közösségekben, például Kelet-Ázsiában a tejcukorérzékenység a felnőtt lakosság 90%-át érinti.
A laktózintolerancia tünetei sokban hasonlítanak a tejallergia tüneteihez, ám a kiváltó ok eltérő. A laktózérzékenységet a tejcukort bontó laktáz enzim hiánya okozza, ennek következtében a szervezet nem tudja feldolgozni a tejcukort, ami puffadáshoz és egyéb emésztési problémához vezet.
A laktózintolerancia tipikus tünetei közé tartoznak a puffadás, hasmenés és görcsök. A tejallergiával szemben nem okoz bőrtüneteket és légzési problémákat. Az első tünetek megjelenésének időtartama a tejfogyasztást követően 30 perctől 2 óráig terjed.
Diagnosztikai és kezelési lehetőségek
A laktózérzékenység diagnosztizálása többféleképpen lehetséges – vércukorszint mérésével, kilégzési vizsgálattal, a széklet pH-értékének mérésével vagy genetikai tesztekkel. A laktózintolerancióban szenvedő embereknél a tünetek általában a tej elfogyasztása után jelennek meg, míg a savanyított tejtermékek és sajtok nem okoznak náluk különösebb problémát.
A gyógyszertárakban kapható laktáz enzim is segíthet a nehézségek kezelésénél, használata a tejtermékek fogyasztása előtt ajánlott. Ebben az esetben is hasznos az eliminációs diéta, amikor saját és gyermeke szervezetének visszajelzései alapján megfigyelheti, mit ehet és mit nem. A savanyított tejtermékekben zajló fermentáció bontja a laktózt, ezért könyebben emészthetőek a hagyományos tejjel szemben.
Kiegyensúlyozott étrend tej nélkül is
A tej nem az egyedüli kalciumforrás, az alábbi élelmiszerek is elegendő kalciumot biztosítanak az erős és egeszséges csontozat felépítéséhez:
- spenót,
- kel,
- szója,
- fehér bab,
- gombó,
- némely halfajták, mint a szardínia, lazac, sügér vagy pisztráng,
- brokkoli,
- mandula,
- wakame alga,
- mák,
- szezámmag.
A kálcium hiánya az étrendben kiegészítők segítségével is kompenzálható. Az ajánlott napi kalciumbevitel életkorfüggő. A kisbabák az anyatejből vagy tápszerből jutnak elegendő kalciumhoz. Az 1-3 év közötti gyerekek számára az ajánlott napi bevitel 700 mg körül mozog, a 4-8 éves gyerekeknél 1000 mg körüli értékről beszélünk. A 9-18 éves gyerekek számára a javasolt mennyiség 1300 mg kálcium naponta.
Egy 19-70 év közötti felnőtt férfi ajánlott napi kalcium bevitele 1000 mg, 71 éves kor felett 1200 mg. A 19-50 éves nők számára az ajánlott napi mennyiség 1000 mg, 50 év feletti nőknek 1200 mg kalciumot ajánlatos naponta fogyasztani.
A kalcium felszívódásában jelentős szerepet játszik a megfelelő mennyiségű D vitamin, amely természetesen termelődik a szervezetben a nasugarak hatására, de a tojás és a halak is e vitamin gazdag forrásainak minősülnek.