9 perc Az óvoda, a család után, a második legmeghatározóbb környezet számos apróság életében. Az óvodában a kicsik beilleszkednek a társadalomba és elsajátítják az alapvető szociális készségeket. Mikor van itt a megfelelő idő, hogy elengedjük angyalkánkat és beszoktassuk kortársai közé?
Minden gyermek más és más, ezért a feljebb feltett kérdésre igazából nincs egyértelmű válasz. Vannak gyerekek, akiknek meg se kottyan hogy bölcsődébe vagy óvodába járnak, a másik csoport viszont még 5 éves korában sem képes megszokni a környezetváltozást. Praktikus szempontból az óvodakezdés három éves korban ajánlott. Ilyenkor jár le az édesanyáknak járó gyermekgondozási segély valamint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság is. 5 éves korban viszont már valóban itt az idő, hogy gyermeke óvodába lépjen és több időt töltsön kortársai körében ezzel is felkészülve az iskolára.
Az óvodára is meg kell érni
Az alapvető dolgok, mint amilyen a ceruza vagy toll helyes tartása, 10-ig való számolás, formák és színek felismerése, illemhely önálló használata, kézmosás vagy öltözködés mellett figyelembe kell venni a gyermek egyéniségét. Bizonyos tudásszint mellett fontos szerepet játszik a kicsi önállósága, motorikus képességei, szokásai, természete és szocializálós készségei. Gyermeke érettségi szintjét a következő 5 kérdés megválaszolásával állapíthatja meg:
Szeret más gyerekek társaságában lenni és eljátszik kortársaival?
Teszi mindezt anélkül, hogy komolyabb konfliktusokba keveredne? Nem hajlamos a gyakori düh-kitörésékre vagy sírásrohamokra? A pozitív válasz jó jel és csöppsége valószínűleg otthonosan mozog majd az idegen közösségben és gyorsan új barátokra tesz szert. Az is fontos szerepet játszik, képes e gyermeke osztozkodni a közös játékokon, tárgyakon a többi gyerekkel, például testvéreivel.
Már kiskorától ösztönözze gyermekét arra, hogy jól jöjjön ki másokkal. Látogassanak olyan helyekre, ahol kortársaival találkozhat, lehet az homokozó vagy gyereksarok. Minél több tapasztalatot gyűjt az idegen gyerekekkel való találkozások terén, annál nagyobb önbizalommal rendelkezik majd az óvodakezdés napján.
Kíváncsi és szívesen tanul új dolgokat?
Még ha kérdések áradatával is halmozza el csöppsége, ne szóljon rá. Az információ és új dolgok iránti érdeklődés jelentős fontossággal bír, hiszen a kíváncsi gyermek az óvodában is, akár egy szivacs, rengeteg hasznos információt szív magába.
Hogy felkeltse gyermeke érdeklődését, töltsenek együtt minél több időt, akár a konyhában, akár családi kirándulások keretében vagy társasjátékozás közben. Folytassanak hosszú beszélgetéseket és kérje ki véleményét. Így nem csak a tanulás iránti érdeklődést építi fel benne, de megtanítja kifejezni hozzáállásait és érzéseit.
Képes figyelmesen hallgatni és odafigyelni a mondottakra?
A koncentráció rövid időn belüli elvesztése sok gyermeknél előfordul. A hiperaktív, örökmozgó gyerekek gyakran problémásnak tituláltak, mert elvonják az óvodai csoport többi tagjának a figyelmét.
Korlátozza a televízió vagy táblagép mellett töltött időt és inkább az aktív tanulást támogassa – közvetlenül a természet szívében vagy családi játékok során. Ha a kicsik nagyon rászoknak az „elektromos dadákra“, nehezebben összpontosítanak a „természetes dolgokra“ beleértve pl. a pedagógus vagy nevelőnő szavaira.
Sok pszichológus azt vallja, hogy a figyelem pozitív befolyásolásának ideális módja az olvasás. Ezt a módszert terápia célú olvasásnak avagy biblioterápiának nevezik.
Naponta legalább félórát szánjon meseolvasásra. Ideális esetben ugyanabban az időpontban, mondjuk este, alvás előtt. Ez egy bizonyos támaszpont a gyerekek számára, amely egyúttal erősíti az önök között lévő kapcsolatot. A kicsi tudja, mikor jön el az a különleges pillanat, amikor kizárolag neki szenteli idejét.
Ha nincs odahaza elegendő könyvük, látogassák meg a községi könyvtárat, ahol gyermeke választja ki a neki tetsző könyvet, amelyet majd együtt olvasgatnak. Ez lesz ám a nagy kaland! Az olvasás mellett tesztelje le csöppsége figyelmét különböző kérdések segítségével. Kérje ki véleményét a történet végkifejletével kapcsolatban, kérdezzen rá a mesehősök cselekedeteire alkotott nézeteiről vagy arra, mi jut először az eszébe a könyvben lévő képek láttán. Azok a gyerekek, aki szívesen hallgatják és figyelik szüleiket, a tanulást az óvodában is szórakoztatónak tartják.
Engedelmesen fogadja intéseit vagy kéréseit?
Mindenki erős egyéniséget szeretne nevelni gyermekéből, aki a saját feje után megy és saját véleménnyel rendelkezik. A gyereknek viszont tudniuk kell, hol a határ. Ha nem engedelmeskedik szüleinek, nehezen fog szót fogadni az ovónéninek. Az óvodaérett gyermek szülei kérésére vagy intésére általában szó nélkül elrakja játékait vagy eldobja a szemetet.
A legkisebbeket érdemes beiktatni a könnyú házimunkába. Az ezzel járó és gyakorolt felelősségtudat szintén fontos feltétele a közösségbe való beszoktatásnak.
Nem ellenkezik, ha délutáni pihenésre kerül sor?
A kötelező pihenés sok kis óvodásnak gondot jelent. A gyerkőcök nap közben nagyon aktívak és az alvást időpocsékolásnak tekintik, hiszen csak úgy feküdni az ágyban unalmas. Viszont az alvás vagy pihenés valóban létfontosságú minden kisgyermek egészséges fejlődéséhez.
Egy óvodaérett gyermeknél elvárjuk, hogy a délutáni pihenés rendszeres rituáléként rögződött, így könnyebben alkalmazkodik az óvoda napirendjéhez. Természetesen az alvást nem lehet erőszakkal kikényszeríteni, de legyen következetes és tanítsa meg gyermekének, hogy legalább egy kis időre, ideális esetben egy órára, lepihenjen egy csendes helyiségben és tartsa be e szokást még akkor is, ha például éppen nagyszüleinél van.
Keltse fel érdeklődését
Az óvodakezdést megelőzően érdemes az óvodáról beszélgetni. Ez lelkessé teszi a kicsiket és felkelti bennük az érdeklődést. Ne mutassa ki szorongásait akkor sem, ha valóban aggódik, hogy telnek majd az óvodában töltött első napok. Inkább emelje ki az óvoda nyújtotta pozitív dolgokat. Meséljen arról, hogy:
- az óvodában sok új játékkal játszhat;
- az óvoda udvarán homokozók, csúszdák és mászókák várják;
- sok új kis pajtásra talál;
- az ovónénik rengeteg szórakoztató játékot ismernek;
- szabadon választhatja ki óvodai jelét.
Ha lehetőség van rá, látogassanak el az óvodába. Ismerkedjenek meg az ovónénikkel, idősebb csoporttársakkal, hogy az első napon, amikor komolyra fordul a helyzet, az új környezet már ne legyen teljesen idegen, így az elválás is egyszerűbb lesz.
Első nap az óvodában
Az első napon időben induljanak el, hiszen már maga a környezetváltozás lelkileg megterhelő a gyermek számára, ne tetézzük ezt még az esetleges késés okozta stresszel. Ennek elsősorban akkor van jelentősége, ha nem volt lehetőségük az óvodakezdést megelőzően szétnézni az óvodában. Reggel szépen készüljenek el és tegyenek egy sétát az óvoda környékén is.
Próbáljanak vidáman nézni elébe az új helyzetnek. Nyugtassa meg gyermekét, hogy ovi után biztosan egy bizonyos időpontban érte jön és hazavisszi. Ígéretét tartsa be. Miután bemutatta gyermekét az ovónéninek, hagyja, hogy egy kicsit elbeszélgessen gyermekével.
Az első napon beszéljék meg röviden az óvodapedagógussal és a gyermekkel a napirendet – a gyerekekkel való ismerkedést, kerekasztal beszélgetéseket, társasjátékokat, tízorait, tanulást, az udvaron töltött időt, uzsonnát és hazamenetelt. Így angyalkája tudni fogja, mire számíthat és tudatában az egész napot kisebb szakaszokra osztja.
Az óvodából hazajövet tudakozzon afelől, mi tetszett csöppségének az oviban, mit tanult, hogyan érezte magát, hogy hívják az új barátait.
Ha csöppsége hazaviszi az első remekművét - rajzát, gyurmafiguráját – dicsérje meg, találjon neki egy mindenki által jól látható helyet, lehet az például a hűtőszekrény ajtaja vagy keretbe téve díszítse vele fel a gyerekszoba falát. Így az apróság sokkal szívesebben vesz majd az óvodában folytatott különböző alkotó tevékenységekben, hiszen a végeredményt otthon is mindenki megcsodálhatja. Érdeklődjön milyen módon készítette a kis művész az alkotását, miért választotta a képen lévő színeket, esetleg mit takar az ábrája.
Az első elválás
A legnehezebb pillanat az elválás. E pillanathoz kötődő emóciók enyhítésére talán nincs is bevált recept. Természetes, hogy a gyermek kötődik szüleihez, hiszen a legtöbb időt velük tölti. Az óvodában töltött első napok valamint a gyermek önállóságának szempontjából is érdemes a kicsit néha-néha a nagyinál vagy a nagynéninél, nagybácsinál hagyni, hogy szokja az anya és apa távollétét.
Minél több tapasztalata van gyermekének más dadákkal, annál jobban viseli az elválásokat. Az elválás gyakorlását is végezze óvatosan és fokozatosan. Ha csöppsége fáradt, éhes vagy nyugtalan, ne bízza másra.
Az elválással járó nehézségeket néhány jó tanács segítheti csökkenteni:
- Ha gyermeke az elválás során pityereg esetleg sírásrohamot kap, maradjon higgadt és ne emelje fel a hangját, ez csak rontana a helyzeten. Legyen következetes és mutassa meg neki, hogy bízik benne.
- Ne próbálkozzon észrevétlenül eltűnni az oviból, amíg az ovónéni nyugtassa gyermekét. Szépen búcsúzzon el és nyugtassa meg, hogy délután biztosan visszajön. Ha szó nélkül távozik, a gyermek úgy érezheti, elárulta sőt elhagyta őt.
- Ne hosszabbítsa feleslegesen az elválást és semmi esetre se forduljon vissza, ha sírni hallja csöppségét. Gyermeke ezt az Ön szorongásának értékelheti ki, ami azt a a benyomást keltheti benne, hogy az óvoda nem biztonságos hely a számára.
Némely szülőnél bevált, ha búcsúzás során vicces grimaszt vágnak és megnevettetik manócskájukat, ezzel is könnyebbé téve e nehéz pillanatot és megnyugtatva őt, hogy minden rendben lesz. Ha Önnek is van bevált receptje e témával kapcsolatban, ossza meg velünk kommentben.
