7 perc Az egygyermekes családok számának növekedésével felmerül a kérdés, valyon helyes vagy helytelen ez az utódokhoz való „minimalisztikus“ hozzáállás? A társadalomban gyakori a nézet, mely szerint az egyke gyerekek magányosak, önzőbbek, elkényesztetettek, uralkodóak és nehezebben alkalmazkodnak a szociális környezethez mint testvéreikkel körülvett kortársai. De vajon igaz ez az állítás?
A gyerekszám családokon belül jelentősen csökken. Ezt az Eurostat statisztikái is bizonyítják, melyek szerint ez EU-ban a gyermekes családok legnagyobb csoportját - majdnem a felét - egyértelműen az egygyermekesek adják ki. A kétgyermekes családok hányada 40%, a három és több gyermekes családok hányada csak 13%.
A jelenlegi életstílus „szüli“ az egykéket
Paradoxon, hogy a jelentős gazdasági és életstílus változások ellenére az emberekben fennmaradt az együttélés hagyományos mezőgazdasági modellje, melynek keretében a sok utód biztosítja a családon belüli munkaerőt. Manapság viszont a helyzet teljesen más.
Az Egyesült Államokban az egyke gyermekekkel hosszú ideje foglalkozik Susan Newman, szociológusnő és nevelési szakértő. A „The Case for the Only Child: Your Essential Guide“ (Tények az egyke gyerekekről: Nevelési útmutató) című könyvében részletesen foglalkozik az egygyermekes családok témájával és az őket körülvevő mítoszokkal.
A másik gyermek születésének esélye állandóan csökken
Susan szerint az egygyermekes családok lassan a hagyományos család új példaképévé válnak. Ezt egyrészt a nyugati gazdaság, másrészt a nők körében egyre gyakoribb késői gyermekvállalás befolyásolja. A nők többsége ugyanis anyagi okok miatt kénytelen dolgozni és így segíteni a családi kasszát.
„A fő probléma az, hogy azok a nők, aki később vállalnak gyereket, gyakran termékenységi problémákkal küszködnek. Sőt, a szülők magasabb életkora a gyermek örökbefogadásánál is gondot jelenthet, nem beszélve arról, hogy az örökbefogadás intézésével illetve a mesterséges megtermékenyítéssel járó költségek sok család anyagi lehetőségeit felülmúlják,“ magyarázza a szociológusnő a Psychology Today magazinnak adott interjújában.
A jó kezdet magasabb igényekkel jár
A 2014-es évben a britt Guardian napilap a Netmums.com honlappal közösen szintén szemügyre vették az egygyermekes családokat. A felmérés, melyben több mint 2500 háztartás vett részt, azt az eredményt hozta, miszerint növekszik a házastársak és éllettársi formában élő párok bevétele, de ezzel egyidejűleg nőnek a gyermekneveléssel kapcsolatos költségek illetve a társadalom által „a jó életkezdetet“ meghatározó nevelési körülményekre helyezett elvárások.
A szakemberek azzal érvelnek, hogy a mai világ nagy hangsúlyt fektet a személyiség fejlesztésére. Ha tehát sikeres utódot felnevelése némi befektetést igényel – megteremteni a szép lakhatás, oktatás, élmények, tapasztalatok, utazási és tehetség fejlesztési lehetőségeket. Ezért marad meg sok szülő egy gyermeknél, így teremtve meg neki a lehető legjobb körülményeket az önkifejezéséhez.
Az elkényeztetettség a helytelen nevelés, nem a gyerekszám következménye
Egyke gyermekként nevelkedni előnyökkel és hátrányokkal is jár – a többgyermekes családokhoz hasonlóan. De éppen az a tény, hogy a világ csakis körülöttük forog, gyakran automatikusan önző viselkedést idéz elő. G. Stanley Hall, a legbefolyásosabb amerikai pszichológusok egyikének állítása szerint „az egykeség betegség“. Az elmúlt évtizedek kutatásai azonban cáfolják a véleményét.
„Nem azon múlik, hogy gyermeke egyedül vagy testvérek között nő fel, a mai gyerekek egyszerűen azért vannak elkényeztetve, mert szüleik nem tudnak nekik nemet mondani. Egy percig sem akarják szerencsétlennek látni csemetéiket, ezért majomszeretettel kényeztetik őket minden kéréseiket és vágyaikat teljesítve,“ magyarázza Susan Newman.
Képzeletbeli cimborái nem csak az egykéknek vannak
Sokan úgy vélik, hogy testvérek nélkül a gyerekek magányosak, ezért képzeletbeli cimborákat találnak ki maguknak így birkózva meg a magánnyal, félelmekkel, érzéseikkel. A pszichológiai kutatások kimutatták, hogy a gyerekek 60 százalékának van képzeletbeli barátja és nem csak kizárólag egyke, fogyatékos vagy beteg gyerekekről van szó, ahogy azt sokan gondolnák.
Az egyke gyermekek barátságosabbak, mint gondolnánk
Mivel az egyke gyerekeknek nincs testvérük, gyermek közösségekben kutatnak barátok után. Gyorsan megértik, hogy az otthon jól bevált trükkök nem biztos hogy a barátok körében is termő talajra lelnek. Megtanuljá, hogy az agresszív, uralkodó magatartás a törékeny baráti köteléket hamar széttépi, ezért inkább tartózkodnak az ilyen viselkedéstől. Még az óvoda vagy iskola belépés előtt az egyke gyerekek és a testvérekkel felnővő gyerekek közötti szocializációs képességekben való eltérések törlődnek.
„Ellenkezőleg, a többgyermekes családokból származó gyerekek nehezebben viselik el, ha valaki más veszi át az irányítást. Ilyenkor muszáj megosztani a játékokat, televíziót és a szülőket is, gyakrabban részesei az elutasításnak vagy versengésnek, ezért nagyobb az esélye annak, hogy az első helyért durvában harcolnak majd, hangosabban kiabálnak, hogy magukra vonzák a többiek figyelmét. Az egyke gyerekek ezzel szemben ahhoz szoktak, hogy nem kell versengeni a térért,“ érvel Susan Newman.
Testvér nélkül nincs kivel versengeni
Ha testvéri viszonyokról beszélünk, elsősorban a magasabb szintű szocializálós képesség és a gondoskodó és megosztó hozzáállás van kiemelve. Ez természetesen a többgyermekes családok egyik előnye. Viszont keveset hallunk a többgyermekes családokban megjelenő testvéri rivalitásról.
Az agresszív viselkedés, csúnya becenevek vagy csaták testvérek között sokszor előfordulnak és nem egyszer érzelmi problémákhoz, viselkedési zavarokhoz vezetnek. Az egyke gyermekek ettől meg vannak kímélve.
Az egyke gyerekek magabiztosabbak
Az egyke gyermekek a szülők teljes figyelmét megkapják, ami nem minden esetben rossz. Gyakran csak a felnőttekkel beszélhetik meg gondjaikat és ez hozzájárul az intelligencia fejlesztéséhez. Ha gyermekét megfelelő odafigyeléssel neveli, a lehető legjobbat adja neki nem csak fizikai, de szellemi értelemben is.
Számos felmérés kimutatta, hogy éppen ez az oka annak, hogy az egyke gyerekek többsége remek eredményeket ér el az iskolában és a munkában egyaránt. Általában motiváltabbak, önállóbbak, energikusabbak, vállalkozó szellemmel rendelkeznek, ambiciózusabbak és több önbizalmuk van.
Testvérek nélküli élet hátrányai
- A túlzott gondoskodás kedvezőtlen hatással lehet, elsősorban akkor, ha a szeretet aggódó ellenőrzéssé és a szülő személyes ambícióinak utódra való áthárításává fajul. Ez pedig nagyon kimerítő egy korban megfelelő szövetséges hiányában.
- Az egyke gyerekekre nagyobb pszichikai nyomás hárul felnőtt korukban a családtagok vagy szülők elvesztését követően, mivel fájdalmukat egyedül kell feldolgozniuk. A testvérek viszont egymást vigasztalhatják.
- Az egyke gyerekek gyakran perfekcionisták. Ezért ha minden egyes általuk tett dolgot, legyen az például takarítás vagy ágyazás, kijavítani igyekszik, csak felerősíti bennük a tökeletességre való törekvést.
- Az egyke gyerekek hajlamosak önmagukkal és környezetükkel szemben is kritikusabbak lenni, nagyobb elvárásaik vannak, ezért a közösségben eleinte beképzeltnek és uralkodónak javulnak. Próbálja minél hamarabb más gyerekek közé iktatni akár a játszótéren, akár különböző foglalkozások keretén belül, így csöppsége nem csak tehetségét fejleszti, de tapasztalatokat gyűjt a kortársaival való kapcsolatok kialakítása terén.
Egyke gyermeknek lenni nem diagnózis. Az egyke gyermek is lehet szívélyes, barátságos és jó szándékú, akár csak a többgyermekes családokból származó gyerekek. Mindennek az alapja a nevelés. Ha az rendben van, bármilyen gyermekből nevelhet jó és sikeres felnőttet.
