4 perc A karácsony nem csak a szentestéről szól. A karácsonyra való készülődéshez, az advent idejéhez, különböző szokások fűződnek. E varázslatos időszak advent első vasárnapjával kezdődik és karácsonyig tart.
Borbála ág hajtatás, András napi ólomöntés, Luca széke....ezek mind az adventi időszakhoz kapcsolódnak. A néphagyományok sok helyen már feledésben mentek, ezért nem árt felidézni, milyen szokások és hiedelmek övezték nagyanyáink mindennapjait a karácsony előtti időszakban.
Katalin napja
Ha Katalin locsog, karácsony kopog, ezt tartja a talán legismertebb népi időjóslás. A múltban úgy tartották, hogy ilyenkor legnagyobb a sötét erők ereje. Ezen a napon ért véget a báli szezon és megkezdődött a böjti időszak. Katalin nap egyúttal női dologtiltó nap is volt. Ilyenkor a nők például nem sütöttek kenyeret, nem látták el a napi teendőjüket, egyszóval nem dolgoztak.
András napja
November utolsó napja – András napja – férjjósló napnak számított. A legismertebb jóslási módszer az ólomöntés volt. A hajadon lányok a forró ólmot hideg vízbe öntik és a kialakuló forma alapján próbálták kitalálni a jövendőbeli férjük foglalkozását. Ha az öntött ólom puska formát öltött, katona vagy vadász, ha kerék forma keletkezett, kerekes lesz a kérő.
Az András napi hagyományokhoz tartozik a derelyefőzés is, amikor a lányok a derelyébe egy cédulán férfineveket rejtettek el. Amelyik derelye elsőként jött fel a víz tetejére, abban volt elrejte a jövendőbeli neve. Ezen a napon kezdődtek a disznótorok is, amelyek a farsang végéig tartottak.
Borbála napja
Szent Borbála napjához a Borbála ág vágása fűződik. A hajadon lányok december 4-én cseresznye ágat törtek és vízbe helyezték. Ha az ág szentestélyig kihajt, a leány egy éven belül férjhez megy. Amerre az ág mutatott, abból az irányból származik majd a jövendőbeli. Van ahol több ágat is vízbe helyeztek és mindegyikre egy kis cédulára írt fiúnevet akasztottak. A karácsonyig elsőként kizöldült ágon lógott a jövendőbeli udvarló neve.
Mikulás napja
A legkedveltebb karácsonyi szokásokhoz tartozik a Mikulás napi hagyomány, amely a mai Törökország területén található Myre városából származó Szent Miklós püspükkel kapcsolatos, aki a gyerekek és diákok védőszentje. Manapság a piros ruhás Mikulás, akit egy félelmetes ördög és egy gyönyörű angyal kísér, édességgel és gyümölcsel jutalmazza a szófogadó gyerekeket, aki ének vagy vers ellenébe kapják meg az ajándékot.
Luca napja
Luca napja a boszorkányokkal kapcsolatos. Ehhez a naphoz kötődik a Luca-szék készítése is. A széket Luca napján kezdték faragni és karácsonyig kellet elkészíteni úgy, hogy minden nap csak egyetlen műveletet végezhettek rajta el. Készítője szenteste az éjféli misén ráálva meglátja a boszorkányokat. Mivel elődeink féltek a boszorkányoktól, fokhagymát fogyasztottak és fokhagymával dörzsölték be az állatok fejét is. A seprűket is elzárták, nehogy a boszorkányok azokon repkedjenek.
Szenteste
A szenteste a karácsonyfa díszítéssel és finom ételek készítésével párosul. Az egész napos böjtölés gazdag vacsorával zárul. A karácsonyi asztalon alma, dió, méz és fokhagyma is található. Az alma a család összetartozására, a dió az egészségre utal. A karácsonyi abrosz alá pénzt helyeztek a gazdagság érdekében.
A szenteste legvártabb pillanata az ajándékok kibontása. A múltban a csomagok bontását karácsonyi énekek éneklése kísérte. Sok család még manapság is részt vesz az éjféli misén.
A népszokások és hagyományok lassan feledésbe mennek. Az Ön családja betartja az adventi hagyományokat vagy csak Mikulás napját és szentestét ünnepeli?
